Deprecated: Function ereg_replace() is deprecated in /var/www/clients/client90/web3083/web/lap_alap.php on line 17
Magyar Királyi Lovagló és Hajtó Tanárképző Emlék Egyesület - lovaglotanar - sokoldal.hu

Magyar Királyi Lovagló és Hajtó Tanárképző Emlék Egyesület



Örkényi iskola
Platthy József
Némethy Bertalan
Endrődy Ágoston
Hazslinszky-Krull Géza
Visy István
Tóth Béla
Szemere Csaba
Monspart Gábor
Máchánszky Gyula
Kókay Pál
Keméry Pál
dr. Kósa-Reznek Jenő
Bodó Imre
Magyar Imre
v. Bíró J Árpád
Hargitay Mátyás
Links
Galéria







 

 Magyar Imre

  

1910-ben született Tarpán, ESZE TAMÁS szülőföldjén. Édesapja törpebirtokosként nevelte kilenc gyermekét. Fiát mégis taníttatta, aki iskolái elvégzése után 1929-ben került a komáromi huszárokhoz. Tehetségére felfigyeltek, és 1931-ben az örkénytábori Lovagló- és Hajtótanárképzö Iskolához vezényelték, amelyet kiváló eredménnyel vég- zett el. 1933. szeptember 1-én ugyanitt alakult meg a magyarországi Spanyol Lovasiskola, ahová őt is beosztották, és amelynek - egy év kivételével - megszűnéséig lovasa volt. Mint főidomár lovasművészetét olyan szintre fejlesztette, ami a legjobb bécsi idomárok, így PODHAJSKY és POLÁK elismerését is kiváltotta. A negyvenes évektől már nemcsak lovagolt, hanem oktatta is a fiatalabb lovasokat. A spanyoliskolát a háború vihara elsodorta, lóállománya csaknem teljesen megsemmisült, emberei szétszéledtek.

MAGYAR IMRE a fogságból hazatérve rögtön bekapcsolódott az újjáéledő lovaséletbe. A körülmények rendkívül nehezek voltak, mégis nagy lendülettel látott munkához. Először Cegléden alakított lovasszakosztályt, amely rövid idő alatt jelentős fejlődést ért el. Csak néhány jellemző adat: 35 lovon ötven lovas tanult heti két-két alkalommal, volt fedett lovardájuk is. Az 1948-as jubileumi versenyt közel húszezren tekintették meg. Ö maga egyszemélyben volt edzö, versenyző, indult síkversenyen, ugrószámokban, tanított, szervezett, versenyzett. A lovak edzettségére jellemző, hogy a budapesti Mezőgazdasági Kiállításra nyereg alatt érkeztek, és az itatási időt (20 perc) nem számítva, 3 óra 15 perc alatt tették meg a 70 kilométeres utat. Az ezt követö kondícióvizsgán mind a harminc ló friss és egészséges volt. Sajnos az ötvenes évek sok negatív jelensége rányomta bélyegét lovassportunkra is. Kiváló szakemberek kerültek háttérbe bizalmatlanság, téves előítéletek miatt. MAGYAR IMRE azok közé tartozott, akik a mostoha körülmények ellenére is kitartottak választott hivatásuk mellett. 1949-től a jászberényi méntelepen dolgozott. 1953 nyarán már a díjlovagló válogatott keret tagja volt, ahol KEMÉRY PÁL irányítása alatt folyt a felkészülés. A keret további tagjai TÓTH ISTVÁN, SZENTMIHÁLYI JÁNOS és MENYHÁRT BÉLA voltak. Az elsö nemzetközi versenyen, Bukarestben MAGYAR harmadik lett. A hazai díjlovaglás lassan magára talált. Az élmezőnyben SOMOGYI ISTVÁN, VIGH BÉLA, KÖSZEGFALVI IMRE, BONDOR ANDRÁS, ERDÖS SÁNDOR, ÓSHALMAI ANDRÁS foglalt helyet. MAGYAR IMRE a szaporodó versenyeken egyre jobb eredményeket ért el. 1954-ben Orosházán közép A kategóriában első, 1955-ben a budapesti országos versenyen pótlóban első, könnyűosztályban harmadik, középosztályban szintén harmadik helyezett. Ugyanebben az évben Békéscsabán könnyűosztályban és pótlóban első, középosztályban második. 1956-ban a válogatott keret csoportvezetője lett, majd a következő év tavaszán Mezőhegyesre került, ahol régi edzője, HAZSLINSZKY KRULL GÉZA dolgozott. Az országos bajnokságot 1957-ben fölényesen nyerte és nemzetközi sikereket is aratott; Lipcsében Szt. György Díjban negyedik, Bukarestben Szt. György Díjban és Intermédierben harmadik helyezett. 1958-ban az ötfordulós bajnokságban ismét első lett. Még abban az évben mindhárom lovát eladták, Homokmégy és Enyiske Hollandiába, Neapolitánó Svédországba került. A következő évek nagy felfedezettje Harta, amelyet MAGYAR IMRE választott a bajai méntelepről, ahol mint selejt mén állt. Versenyek, bajnokságok sorát nyerte vele, míg el nem adták Svájcba. Új lovasa, WILHELM GRUNDBACHER elismerően nyilatkozott a lóról. Több sikeres szereplés után 1964-ben az olimpiai főpróbának számító aacheni nemzetközi versenyen nehézosztályban első helyen végzett... MAGYAR IMRE 1957-től 1964-ig megszakítás nélkül nyolc alkalommal volt országos bajnok, eredményei alapján elnyerte a "Magyar díjlovaglás örökös bajnoka" címet. Hűséges társairól se feledkezzünk meg: Művész- ről, Fényesről, Rahóról. 1965-ben fejezte be a versenyzést és edzőként dolgozott tovább a keszthelyi ATE lovasszakosztályában 1970-ig, nyugdíjba vonulásáig. 1974-ben halt meg, életével példát mutatva a jövő lovas nemzedékeinek. Kézirata a legmagasabb szintű kiképzési anyagot tartalmazza....

(GYÖRFFY-VILLÁM ANDRÁS)

Egy rövid idézet Magyar Imrétől:

"a megtalált két ló közül Tára sorsát ismerem. Előbb Böszénfára, majd Gyöngyösre került, mint fedezőmén. Évek múltán, 1952-ben láttam viszont Gyöngyösön. Felültem rá, és negyedórás idomítómunka után lelovagoltam a magasiskola jármódjait, valamint minden ugrásra váltást végeztem vele, végül egy ballotádot és egy kapriolat hajtottam végre. Számomra ez volt a legszebb bizonyítéka a ló emlékezőtehetségének és az idomítás maradandóságának. Az esti abrakoláskor bementem az istállóba és a régi becenevén szólítottam: - "Muki!" a ló a hangra abbahagyta a zabolást, felfigyelt. Másodszor is szólítottam, mire az elülső lábával kaparni kezdett és halkan nyerített. Amit akkor éreztem, azt nehéz szavakba önteni, de azt hiszem, lovasembernek nem is kell magyaráznom...

Tárát kilenc évig lovagoltam. Minden lovam jó barátommá vált, de valamennyi közül ö volt a legkedvesebb. Fiatalon, kétéves csikóként került hozzám, mint "kisgyerek", tiszta volt és romlatlan, ezért sikerült vele elérnem rövid idő alatt a legnagyobb teljesítményeket..."   

 







www.lovaglotanar.sokoldal.hu
Tetszett ez az oldal? Mutasd meg az ismerőseidnek is!